Menu
Obec Tekovské Lužany
Tekovské Lužany

Odkaz na TVL

TVL

Historické články

1881.március 27.

áradás1áradás2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1881. április 10.

gyógyszertár

 

 

 

 

 

 

 

1881. május

jegyzo halála

 

 

 

 

 

 

1881. május 29.

posta

 

 

 

 

 

1881, bál

bál

1896, március 29.

* A nagy-sallói csata évfordulója. Nagy-Salló község közönsége az 1848-iki nagy-sallói csata évfordulóját, ápril 19-ét, mely egyúttal a honvédemlék felállításának 20-ik évfordulója, nagy ünnepélyességgel fogja megünnepelni. Ez alkalommal Léva város közönsége is Nagysallóval ünnepel.  (Esztergom)

1896. március 29

1896. április 26.

Levelezés.

Anagysallói ünnepély. *

— Kiküldött tudósítónk jelentése. —

Az 1849. april 19-én vivott nagysallói győzedelmes csatában elvérzett vitéz honvédek emlékére Barsvármegye közönsége ezelőtt 20 évvel egy diszes gránit-oszlopot emelt, melyet akkor nagy ünnepélyességek között lepleztek le. Azóta Nagysalló hazafias közönsége az évfordulót évenként megüli. Azonban ez évben, a millenniumra való tekintettel, nagyobb szabásúvá tették ezen ünnepet. Már napokkal ezelőtt Léva város falain nagy plakátok hirdették, hogy az ünnepi szónok Bartha Miklós országgyűlési képviselő lesz; a lévai dalárda 2 énekkel fog szerepelni; lesz szavalat, bankett, fáklyásmenet és kivilágítás. Mindez csak fokozta a város hazafias érzelmű polgárainak mélységes hazaszeretettől lángoló szivében a vágyat, hogy minél számosabban vegyenek részt az ünnepségen, melyre magából Lévából vagy 500 főnyi intelligens közönség rándult le ; köztük a függetlenségi pártkör — mely örökzöld koszorút, és a nemzeti párt számos tagja kik gyönyörű 2 méteres babérkoszorút vittek a szoborra. 11 órára körülbelül 1000 főnyi közönség gyűlt össze a nagysallói pályaudvaron, várván a Nána felöl érkező vonatot, melyen az ünnepi szónok, Holló Lajos és Konkoty-Thege Sándor orsz. gy. képviselők és több hírlapíró — kettő Kolozsvárról — társaságában megérkezett. A vendégeket szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták, melynek csillapultával dr. Dudics Endre nagysallói körorvos szépen átgondolt dikcióval üdvözölte a vendégeket. Miután Bartha röviden hálás köszönetét fejezte ki ezen ünnepélyes fogadtatásért, megindult a valóban festőiesen impozáns menet az állomástól 20 percnyi távolságra fekvő városkába. A menetet 200 főből álló bandérium, ficánkoló paripákon, lobogó ingujjban vezette, melyet beláthatatlan kocsisor követett. A vendégek Varga József plébános vendégszerető házához tértek be, ahol dr. Ruffy Pál Barsmegye alispánja, ifj. Maj-láth István megyei főjegyző és közéletünk számos kitűnősége várakozott a vendégekre.

Déli 12 órakor megindult a menet az emlékoszlophoz. Elől a bandérium, azután a tűzoltóság, iskolások, ipartestületek, 90 főből álló lévai dalárda, a városka képviselő-testülete és elöljárósága, vendégek és 2000-t meghaladó ünneplő közönség következett »Isten áldd meg a magyart-hangjai mellett. Megérkezvén a szoborhoz, miután a lévai dalárda Richter Ferenc karnagy szakavatott vezetése alatt, a legnagyobb praecizitással elénekelt egy hazafias éneket, Hartha lépett a szónoki emelvényre és fél óráig tartó, remek, sziveket megindító szónoklatával gyönyörködtette a hallgatóságot.

Ezeréves hazánk területén — monda ő — sok nép próbált szerencsét, hogy magának hont alkothasson. Azonban a történelem nem tud arról, hogy itt maradandó államszervezetet alkotott volna. Hogy a magyar, a keleti barbarizmus és a nyugoti civilizáció ez érintkezési pontján ezer évig existálni képes volt, annak három oka van. Első a hazaszeretet. Ezer évig tanulta ezt az érzést a fiú az apjától s igy vált belőle ezeréves kötelezettség. Nemzetünk második államfentartó vonása a jogérzék. Őseink a vérszerződéssel ezer év előtt vetették meg a magyar jogélet alapját s alkotmányos szabadságunk abból fejlődött az idők és viszonyok hatása alatt. Harmadik faktor a vitézség. A mi közmondásunk azt tartja: »Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel!« Ezt a tanácsot hi-ven követték őseink. Inkább tudták tűrni a halált, mint a szégyent.

Abban, hogy most ünnepeljük ezeréves multunkat, egy nagy hazugság rejlik. Ennek a korszaknak az ezeréves múltból csak a kalendáriumi dicsőség jut. Amit most cselekszünk, az sem nem betetőzése a múltnak, sem nem alapvetése a jövendőnek. A történelem forduló-pontja nem most van, hanem 1818-ban volt. A görög-római világszellemnek volt egy barlangja, ahol minden rosz megszületett és szétáradt az emberiségre. Nekünk is volt ilyen barlangunk. A nép kamarillának nevezte. Innen kapott a militarizmus parancsot, hogy tördelje le szabadságunk friss hajtásait. Ezzel szemben tétlenül nem maradhatánk. Igy kezdődött meg az önvédelmi harc.

Beszédének végén röviden, markáns vonásokkal rajzolja a nagysallói győzedelmes csatát és megemlékezvén az ebben elesett hős honvédekről, ezen imaszerű fohászszal végzi beszédét: És kérjük a Gondviselést, hogy adjon nekünk erőt, kitartást, buzgóságot úgy szeretni hazánkat, amiként ők szerették.

Sokak szemében könnyeket láttunk csillogni e remek költői beszéd behatása alatt, amelyet egetrenditő éljenzés követett. Ezután ismét a lévai dalárda következett egy hazafias ének kitűnő interpretálásával. Most Rozmanits Timót lévai kegy. r. tanár egy alkalmi költeményt szavalt el, kinek szép előadását a közönség zajos tapsokkal jutalmazta. Három óra felé járt az idő, midőn kezdetét vette a bankett, amelyen a vármegye kitűnőségeinek legnagyobbrésze jelent volt. A toasztok sorát Varga J. nagysallói plébános nyitotta meg, ki szónoki szépségekben bővelkedő beszédében Bartbát köszöntötte fel.

Varga plébános beszéde nagy hatást keltett, különösen mikor a honvéd-zászló előtt emelte meg a kegyelet fáklyáját:

De azért — mondotta — sem porba, sem sárba nem hullott a zászló, s egy folt sem kerülhetett reá, mert a nemzet nemtője, védangyala fogta fel s az utoljára elvérzett honvédet takarta le vele és pedig úgy, — hogy annak piros színével a honvéd vérét törülte fel, a melytől az még pirosabbá leve; a fehér sáv, mely a mellre került, a szüztiszta honfikebeltől még fehérebb szint kapott ; mig a zöld az igaz ügy Istenébe helyezett remény színében virult tovább. Azután a nemtő a 'zászlót apró részecskékre eldarabolá és szét-osztá, mint a Megváltó a csodával megszaporított eledelt, az életben maradottak között. Ezek szivök rejtekébe zárták és őrizték hiven, mint a jövendő feltámadás biztos zálogát, mint az egyetlen csillagot, mely a haza teljesen elborult egén még megmaradt ; mert nehéz, szomorú napok következtek ezután,, a melyekre elmondhatjuk, hogy nem kedvesek a mi szemeink előtt; melyekben elosztották ruháinkat és kockát vetettek öltönyeinkre : jogainkra, szabadságunk és országunkra, melyekben Jeremiás prófétával sóhajtott fel a nemzet: »Emlékezzél meg Uram! mi történik rajtunk, tekints le és nézzed gyalázatunkat. (Imád. 5. r.) Örökségünk idegenekre szállott, házainkat külföldiek birják. Árvákká lettünk és atyák nélkül, anyáink özvegyekhez hasonlók. Szolgák uralkodnak rajtunk és nincsen ki kezeikből megszabadítana minket. Megszűnt szivünk öröme, siralommá váltak táncaink. Leesett fejünk koronája, jaj nekünk, miért hagysz el minket sok időre.«

Uraim ! a nemzeti fájdalom e napjaiban semmink sem volt, mi vigaszt és balzsamot hintett volna sajgó sebeinkre; csak egyet bírtunk csupán, a mi szent némaságában is oly hathatósan szóllott, a mi tiszteletre méltókká tett a világ előtt s félelmesekké az önkény és káröröm szemeiben: azt a honvéd-zászló részecskét, melyet a jótékony nemtő i osztott szét az élők között és a melyre az vala irva, hogy a magyar nemzet legnehezebb megpróbáltatásainak közepette is, önállóságának, függetlenségének eszméjét egy pillanatra se adja fel soha! Ennek és egyedül csakis ennek az eredménye volt az alkotmány feltámadása.

Bartha a nagysallóiakra; Bombay V. volt alispán Holló Lajosra emelték poharukat. Beszéltek még Levatich lévai ügyvéd ; Belcsák kir. közjegyző ; Holló Lajos ; Rozmanits Timót, stb. stb. Este fényes kivilágítás volt és Turner József vendégszerető házában fényes estély, melynek azt hiszem -— a pirkadó hajnal vetett véget.  (Lévai), Eszergom

1896. április 26., emlékunnepség

Mobilná aplikácia V OBRAZE

Aktuálne informácie od nás
Priamo vo vašom telefóne
Viac o aplikácii
Stiahnite si našu mobilnú aplikáciu na
Život v obci v obrazoch