Navigáció

Nyelv kiválasztása

Tartalom

Az oldal szerkesztés alatt van...

 

Nagysalló és a hölvényi erdő - az 1849. április 19-i csata emlékhelye

Az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik legjelentősebb ütközete 1849. április 19-én zajlott a magyar honvédek és a császári csapatok között Nagysalló mellett. A Klapka György tábornok által vezetett magyar nemzetőrök hősies helytállással, utcai harcokban arattak győzelmet a túlerőben lévő császári csapatok felett. 1876-ban a mintegy 1400 elesett honvéd emlékére és a kivívott győzelem feletti tiszteletadás jelképeként emlékművet állítottak a falu központjában.

csata festmény

 

A nagysallói emlékoszlop (Bars vármegye monográfiája).

A vármegye történetének kegyeletes mozzanatához értünk. Említettük, hogy már az 1861. évben mozgalom indult a vármegyében, hogy a kegyelet emeljen oszlopot annak a dicsőséges nagy nap emlékének, melyen az 1848/49-iki szabadságharcz napja a legdicsőségesebben ragyogott, mert az 1849. év április 19-én kiküzdött diadal napján a magyar szabadság ügye tetőpontján állott.

A rendszeres gyűjtéshez gr. Migazzi Vilmos főispán idejében fogtak, ki a szobor-bizottság elnöke volt és elnöke maradt akkor is, midőn főispán lenni megszünt. Az ő szívós kitartása, a hazafias ügyhöz méltó lelkesedése, de a saját áldozatkészsége is megszerezték a sikert. Az emléket az 1876. év június 5-én adták át fényes ünnepély során a hazafias kegyeletnek. A szabadságharcz ezen kimagasló haditettét, melyben a győzelem babérának legszebb ága a barsi zászlóaljnak jutott, a város legemelkedettebb pontján, mauthauzeni gránitból készült, 9 1/2 méter magas obeliszk hirdeti, melynek csúcsát bronzkoszorú öleli körül.

Az emlék felirata a következő:

Az 1849 april 19-én
Vívott nagy-sallói
Győzelmes csata
És az abban elvérzett
Vitéz honvédek
Emlékére.
Barsmegye közönsége.
1876 april 19.

Kedves epizód fűződik a szobor leleplezésének ünnepéhez. Migazzi Vilmos gróf, mint a szoborbizottság elnöke, személyesen hívta meg az ország notabilitásait a leleplezés ünnepélyére. Személyesen járt Szende Bélánál is, ki akkor az ország honvédelemügyi minisztere volt. Élénk beszélgetés fejlődött ki közöttük és Szende lelkesedéssel újította fel a sallói diadalhoz fűződő emlékeit. "Gyönyörű nap volt ez, - szól a miniszter - ott voltam, abban a támadásban vettem részt, melyet az erdő ellen intéztünk, melyet az osztrák ugyancsak makacsul védelmezett. - A hölvényi erdő az, - vág közbe Migazzi - melyet a vadász-zászlóalj tartott megszállva. - Hogyan, - kérdi a miniszter - hát te is ott voltál? - Igen - feleli Migazzi - ott voltam, az - erdőben". - Szende magához ölelte vendégét.

 

A hölvényi harangtorony története

Vida János tanító javaslatára 1930-ban felépüllt a harangláb, melyben a 135kg súlyú „Béke" nevet viselő harang kapott helyet, 1914-18-as háború hősi haloltainak az emlékére. A harang szentelés 1930 november 22-én volt, melyet a hirtelen kitört vihar és jégeső miatt abba kellelt hagyni, s csak egy hét múlva, november 30-án lett megtartva a sallói templomban. A haranggal egyszerre szentelték fel az elesett hősök emléktábláját is, amely a harangláb jobb oldali falára van felerősitve. A táblát Pólya János és neje Oroszi Erzsébet helyeztették oda saját költségükön, az I. világháborúban elesett egyetlen fiuk, Jónás emlékére.